Oswald Gáspár építészeti munkássága és öröksége
Oswald Gáspár, a piarista rend tagja, 1729. február 25-én született Iglón (Szepes vm.) és 1781. október 22-én hunyt el Vácott. Ő volt az a neves építész, aki jelentős nyomot hagyott a 18. századi magyarországi építészetben.
1749. november 11-én lépett a rendbe Lipnicán, és 1752. november 11-én tett ünnepélyes fogadalmat. Tanulmányait külföldön, Olaszország és Németalföld jelentős városaiban végezte, ahol az építészetet mélyrehatóan tanulmányozta.
Oswald Gáspár mintegy 20 templomot tervezett és épített, köztük a kecskeméti nagytemplomot is. Munkássága rendkívül sokrétű volt, és számos jelentős építészeti projekten hagyta kéznyomát.
Veszprémi és tatai megbízások
1754-ben, Conradi Norbert meghívására, Veszprémben készítette el a rendház és templom tervét. Ez a megbízás jól mutatja, hogy már ekkoriban elismerték tehetségét és szakértelmét.
1766-ban Valero Jakab tanácsadójaként vett részt a tatai ház tervezésében. Ez az együttműködés is hozzájárult ahhoz, hogy Oswald Gáspár építészeti elképzelései minél szélesebb körben érvényesülhessenek.
A váci székesegyház tervezése
Oswald Gáspár neve leginkább a váci székesegyházhoz fűződik. Christoph Migazzi püspök kinevezése után elvetette elődje nagyszabású terveit, és új építészt hozatott Bécsből, Isidore Canevale személyében. Canevale Servandoninak, a párizsi St. Sulpice tervezőjének tanítványa volt.
Bár Canevale terve nem maradt fenn, a székesegyház felszentelésekor maga a püspök említette őt tervezőként, és megnevezte a kivitelezőt: Oswald Gáspár szerzetes-építészt. Oswald Gáspár vezette a váci székesegyház építését.
A váci székesegyház építészetileg úttörő alkotásnak számít. Alaprajza hagyományos, valószínűleg a korábbi alapfalak miatt. A hajóhoz két kápolna, rövid kereszthajó és apszisban záródó szentély csatlakozik.
A külső megjelenés viszont forradalmi: zömök, sisak nélküli tornyai elemi geometriai formákra redukálódott tömegekként szegélyezik a homlokzatot. A bejárati oldalt egyenes attikával lezárt portikusz takarja el, amely a két torony közé ékelődik be.
A díszes, pilaszterekkel és fülkékkel tagolt, golyvázott párkánnyal, megmozgatott felülettel kialakított barokk homlokzatok helyett sima törzsű, monumentális oszlopok töltik be a homlokzat szerepét Canevale terveiben. A keményen, élesen formált tömegek felett tambur nélküli, súlyos kupola helyezkedik el. Nyugodt, masszív, szélesen elterpeszkedő megjelenéséből hiányzik a barokk kupolák égbe törő mozgása.
A két oldalhomlokzat és az apszis külseje alig tagolt, s így sivár racionalizmusával egy új művészi ideál közeledtére vall. Az épület a francia ún. forradalmi építészet szemléletét előlegezi: az egyszerű, súlyos klasszicizáló formák, a nagy, dísztelen felületek eltérnek a barokk sajátos elemeitől, mentesek dinamikájától.
Egyéb építészeti munkák és hatások
A jezsuita építészeti rendszert követte a veszprémi székesegyház is (1723), bár ennek barokk kori újjáépítésének terveit és tervezőjét nem ismerjük.
A jezsuita templom alaprajzi és felépítési rendszere a század közepéig még tovább élt, és az újjáépülő egyházi építmények legkedveltebb megoldása maradt. Ekkor jelent meg a hazai barokk székesegyházak második csoportja, elsőnek talán a nagyváradi székesegyház épületével.
A kalocsai főszékesegyház építésében is szerepet játszottak Oswald Gáspár elvei. A ma is látható barokk főszékesegyházat Csáki Imre bíbornok terveztette, melyet utódai 1735-1754 között építtettek föl, Mayerhoffer András tervei alapján.
Oswald Gáspár munkássága jelentős hatást gyakorolt a korabeli építészetre, különösen a templomépítészetben. A váci székesegyház különleges stílusa pedig előrevetítette a klasszicista irányzatok megjelenését.
A kalocsai Érseki Palota főhomlokzatát is Oswald Gáspár tervei alapján emelték 1775-1776-ban. Ez is jól mutatja, hogy építészeti tevékenysége nem korlátozódott csupán egyházi épületekre.
tags: #oswald #gaspar #epitesi #igazgatoja