Vályogház Felújítás: Költségek, Tippek és Tanácsok

A vályogházak természetes alapanyagokból épülnek, többnyire agyag, homok, szalma és víz keverékéből. Ezek az épületek jó hőszigetelő képességgel rendelkeznek, ami segít az energiaköltségek csökkentésében. Ezenkívül ezek az otthonok lélegző falakkal rendelkeznek, amelyek elősegítik a belső levegő jó minőségét.

A vályogházak felújítása számos előnnyel jár, mint például az épület élettartamának növekedése, a hőszigetelés és az energetikai hatékonyság javítása, valamint az esztétikai megjelenés korszerűsítése. A felújítás során általában a vályogház szerkezetét is megerősítik, ezáltal az épület biztonságosabbá és tartósabbá válik.

A vályogházak felújításának anyagköltségei nagyban függnek a megálmodott projekt méretétől és igényeitől. A legtöbb esetben a vályog és más természetes alapanyagok viszonylag olcsók, de a felújításhoz szükséges egyéb anyagok, mint például a hőszigetelő anyagok, a fa és a fém szerkezetek, valamint a burkolólapok és festékek költségei is hozzáadódnak a végösszeghez.

A munkadíj és a szakember költségei jelentős részét képezik a felújítás díjainak, ezek a tarifák nagyban függnek a szakemberek tapasztalatától, a régiótól és a projektre fordított időtől.

A vályogházak felújításához gyakran szükség van engedélyekre és dokumentációra, amelyek díjai változhatnak a helyi hatóságoktól és a projekt jellegétől függően.

A vályogházak felújításához hozzáadódnak még egyéb költségek is, mint például az építkezés alatti ideiglenes elhelyezés, az esetleges bérleti-, valamint a hulladékkezelési és a tereprendezési díjak.

A Vályogház Felújításának Tényezői és Költségei

A vályogházak felújításának tervezésekor fontos, hogy tisztázzuk a projekt céljait és elvárásait. A felújítás céljai között szerepelhet az épület szerkezetének megerősítése, a hőszigetelés javítása, az energetikai hatékonyság növelése, vagy akár az esztétikai megjelenés frissítése.

A vályogházak felújításának sikere nagyban függ a megfelelő szakemberek kiválasztásától, fontos olyan szakértőket megbízni, akik rendelkeznek a vályogházak felújításához szükséges tapasztalattal és tudással. Jó ötlet több szakemberrel is konzultálni, hogy összehasonlíthassuk az ajánlatokat és a benyújtott referencia munkákat.

A vályogház felújításának tervezésekor fontos figyelembe venni a határidőket és a költségvetést. Az egyes dátumok meghatározása segít abban, hogy a projektet időben és hatékonyan tudjuk végrehajtani. A büdzsé megállapításakor érdemes figyelembe venni a szükséges anyagköltségeket, a munkadíjakat, az engedélyek és dokumentáció díjait, valamint az egyéb költségeket.

Az árak nagyban függnek attól, hogy mit és hogyan szeretnénk felújítani. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az elmúlt pár év során a vályogház felújítás árai jelentősen megnőttek. Mondjuk 2021-ben 160 000 forint/nm értékben már szóba álltak velünk egy felújítási munkálattal kapcsolatban, jelenleg ez az ár 300 - 350 000 forint / nm.

Vályogház felújításra külön nincs kiírva állami támogatás. 2022. decemberében kifutott a lakásfelújításra utólagosan felvehető, maximum 3 milliós támogatás, jelenleg nincs ilyen jellegű állami támogatás. Viszont a Babaváró kölcsönt fel lehet venni akár lakásfelújítási céllal is és ott van még a Falusi CSOK, ami csak bizonyos településeken érhető el.

A vályogházak felújításának előkészítése során számos fontos lépést kell végrehajtani, mindenek előtt ellenőrizni kell az épület állapotát, hogy pontosan kijelölhessük a felújításra szoruló területeket. A következő lépésben szükséges beszerezni az engedélyeket és a dokumentációt a helyi hatóságoktól.

A vályogházak szerkezetének megerősítése során a szakemberek általában a falakon és a tartószerkezeteken végzik el a szükséges javításokat és erősítéseket.

A vályogházak hőszigetelésének és energetikai hatékonyságának javítása érdekében több módszer is alkalmazható. Ilyen lehet a külső hőszigetelő rendszerek felhelyezése, a nyílászárók cseréje, vagy a padlózat és tetőzet hőszigetelésének javítása.

A külső felújítás során a vályogház homlokzatát újrafesthetik, kijavíthatják a repedéseket és sérüléseket, valamint felújíthatják a tetőt és a külső burkolatot.

A vályogház felújításának befejezésekor a szakemberek elvégzik az utolsó simításokat és átadják az épületet a tulajdonosnak. Fontos, hogy a felújítás befejeztével alapos ellenőrzést végezzünk az elvégzett munkákon, hogy biztosak legyünk abban, hogy minden a tervek szerint valósult meg és megfelel a minőségi elvárásoknak. Ha bármilyen hiányosságot vagy hibát találunk, érdemes azonnal jelezni a szakembereknek, hogy időben kijavíthassák azokat.

A Vályogépítkezés Alapjai és Előnyei

Kezdjük a kályhától. Mi az a vályogépítkezés? A vályogépítkezés az építkezés olyan módja, amelynek meghatározó építőanyaga a vályogból és valamilyen rostos anyagból álló keverék, amelyet szintén vályognak neveznek. A vályogot leggyakrabban vályogtégla és vályogvakolat formájában használják fel. Ismert még a nádszövet közé döngölt vályogfal is.

A vályog az emberiség egyik legrégebben használt építőanyaga. Az építéshez felhasznált kevert vályognak két fő összetevője van: egyrészt szemcsés ásványi adalékból, másrészt rostos növényi adalékból áll. A vályog készítésének folyamata a vályogvetés. A szemcsés összetevő lehet természetes előfordulású vályog, amely vályogos talajból bányászható, valamint lehet agyag és homok meghatározott arányú, mesterséges keveréke. A természetes vályog, meghatározása szerint olyan finomföld, amely szemcseméret-összetétel szerint nagyjából ugyanakkora mennyiségben tartalmaz agyagot, iszapot és homokot, tehát ez nem azonos az építéshez használt vályog fogalmával.

A negatív megítéléssel szemben a vályogház rengeteg előnyös tulajdonsággal bír még amellett is, hogy kifejezetten olcsó és könnyen előállítható alapanyag. A vályogház természetes alapanyagokból áll, így sokkal környezetkímélőbb jelenség egy téglaháznál: a vályogház épülése során kevés hulladék és égéstermék keletkezik és kifejezetten jól kombinálható más természetes anyagokkal.

A vályogház „lélegzik”: a jól szellőző falak saját mikroklímát alakítanak ki, ennek köszönhetően a vályogház hőszigetelése nagyon jó. A vályogház télen rendkívül jól tartja a hőt, míg a nyári forróságban kellemes hűvös klímát tart odabent.

A vályogból épült házakban minden évszakban kellemes a hőmérséklet, nyáron hűs, télen pedig jól tartja a meleget, vagyis nagyon jó a hőtároló képessége. A vályog szabályozza a páratartalmat, vagyis kellemes belső mikroklímát teremt. A vályogból épült házakban ritkán van szükség klímaberendezésre, és télen is kevesebb fűtést igényel. Nem bocsát ki az egészségre ártalmas anyagokat, sőt megköti a levegőben szálló porszemeket.

A magyarországi lakásállomány közel 30%-át még napjainkban is hagyományos vályogházak alkotják, amelyek ráadásul javarészt belvizes területen találhatóak. A 19.század végén, 20. század elején a vályog teherhordó falazat száraz állapotában, állandó páratartalom mellett nagyon stabil és jó hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik, ám a vízterhelés hatására ezen értékei rohamosan csökkennek.

Vályogházak Magyarországon

A Vályogház Felújításának Kihívásai és Megoldásai

A legtöbb különféle alapanyagú ingatlanhoz hasonlóan a vályogház sem tökéletes. A vályogfalak gyenge pontja a víz, nagyon érzékenyek a nedvesség minden formájára. A régen épült vályogház falak annak idején nem kaptak szigetelést, így a falak magukba szívták az eső- és talajvizet, emiatt lehullhat róluk a vakolat. Az eső ellen leggyakrabban a túlnyúló tetővel védekeztek, ám a talajvíz ellen nem tudtak mit tenni.

Ahogy szárad a vályogfal, rengeteg vizet veszít és összezsugorodik, emiatt a téglák közé más betételemeket (régen szalmát, ma soványbetont) kell helyezni, hogy a vályogház falai ne kezdjenek el repedezni.

Ha vályogház felújításra adjuk a fejünket, akkor először szükségünk lesz egy renoválható épületre. Ehhez alaposan nézzünk szét a környéken, és csak olyan területen vásároljunk, ahol nincs a közelben folyó, patak vagy tó, hiszen a vályog köztudottan rendkívül érzékeny a nedvességre. Mielőtt aláírjuk az adásvételi szerződést, alaposan járjunk utána a talaj összetételének, illetve a talajvíz után is érdeklődjünk. Fontos tudnunk, hogy a kiszemelt vályogház milyen talajra épült: kavicsosra, agyagosra vagy homokosra. Ezután alaposan vizsgáljuk meg a házat is, leginkább a tetőszerkezetet, a szellőzést, az épület lábazatát, a mennyezetet, a falakat és az ereszcsatornákat.

Mindig tartsuk szem előtt, hogy egy vályogház esetén gyakran nem lehet minden kívánt átalakítást elvégezni, ugyanis azokkal akár visszafordíthatatlan károkat okozhatunk az épületben.

A vályogházak felújításánál két olyan alapvető szempont van amire mindenképpen figyelnünk kell. Egyrészt a vízelvezetésnek fokozott jelentősége van. Másrészt pedig a vályog „lélegzik”, tehát kizárólag olyan anyagokkal dolgozhatunk, ami ezt lehetővé teszi a számára.

A vályogházak esetében alapvető probléma a vízelvezetés megoldása, első körben erre kell nagy gondot fordítani. A tető javítása az elsődleges feladat, hogy a felülről érkező csapadék ne károsítsa az épület belsejét, hisz a vályogfalak hosszú távon könnyen szétmállnak, ellenségük a víz. A tető felújításánál sokan belesnek abba a hibába, hogy belülről lefóliázzák a cserepet. A szarufákra rögzített fóliázással több baj is van. Először is a tetőtér a zárt fólia miatt nem tud szellőzni még akkor sem, ha a fóliát "légáteresztőként" adják el a gyanútlan vevőnek. A tetőzet fedésének (legyen az cserép, pala, bármi) igen fontos szerepe van az alatta található tér szellőzésében, az egyes darabok illesztésénél mozogni tud a levegő. A fóliával lezárt tetőtérben keletkező pára viszont nem tud eltávozni, így a padlástér befülled. A hagyományos vályog parasztházak földtapasztással fedett padlástereiben különösen nagy károkat okozhat ez.

Vízszigetelés fontossága vályogházaknál

A következő feladat az alulról beszivárgó víz megakadályozása. Ez lehet egyrészt felcsapódó víz, ami rosszul elhelyezett ereszcsatorna, vagy még több esetben ereszcsatorna hiánya esetén akár egy méter magasságig is áztathatja a falat, és a ház északi oldala sosem fog tudni kiszáradni, nedves, dohos lesz. A másik oka az alulról jövő talajnedvesség, ami nem a talajvíz, ahogy azt sokan tévesen hiszik, hanem a földbe beszivárgott csapadék. A vályogházak hagyományos technikákkal készültek, alul nem volt szigetelés. Ha viszont átfúrják a falat a lábazati résznél, hogy például vizet gátló anyagot injektáljanak bele, ahogy azt téglaépületeknél alkalmazzák, a vályogház instabillá válhat. Mivel a szigetelés alatti, kevés terméskőből, sokszor csak téglából álló gyenge alap továbbra is vízben áll, a víz nem tud kifelé párologni a falakon keresztül.

Jó megoldás lehet, ha az épület belsejében kiszedik az aljzatot, bazalt zúzalékot terítenek rá 15-20 centiméter vastagon, hogy a kapilláris hatást megszüntesse, vagyis a víz közvetlen feljutását megakadályozza, de a párolgást nem. Erre a zúzalékra már lehet fektetni akár hajópadlót vagy padlástégla burkolatot.

Ha attól eltekintünk, hogy milyen ronda tud lenni egy műanyag nyílászáró egy százéves, vályogból vagy akár másból épült parasztházon, akkor megint csak a szellőzés teljes megszűnésére lyukadunk ki. Erre egyébként már a modern házak építésénél is rájöttek a gyártók, és elkezdtek szellőzőlukacskákat gyártani ezekbe. A vályogházakon nem véletlenül tett jó szolgálatot a fa: a természetes légmozgás biztosított volt.

Fontos, hogy egyensúlyban legyen a két épületrész minden szempontból. A kőművesek csorbázzák az eredeti házhoz a hozzáépített részt általában, ami vályog esetében végzetes hiba. A csorbázás azt jelenti, hogy cikkcakkban teszik egymásba az építőanyagot, egyet a régi házéból elvéve, az újéból hozzátéve. A vályogot tilos összecsorbázni egy téglafallal, mert a vályog épület folyamatosan mozog, instabil, repedések keletkeznek a falak között, és akár össze is dőlhet tőle, ha nem rögtön, de pár év múlva. Meg kell hagyni a két külön szerkezetet, mozgási hézagot kell hagyni a két épület között. Mert bár az új falszerkezet is mindig mozog valamennyit, de máshogy, mint a vályog.

Sokan alkalmazzák a drénezést, nagyon hasznos lehet, de megoszlanak a vélemények a hatékonyságáról. A dréncsövet a földbe fektetik le a ház körül 40-80 centi mélyen, háza válogatja. Egyrészt nem feltétlenül szükséges, viszont költséges dolog, másrészt sokan elkövetik azt a hibát, hogy a dréncsövet geotextíliával bevonják, hogy a csövön lévő lyukakat védjék a föld beszivárgásától.

A régi épületek falainál elsőrendű cél, hogy a falak kifelé, a szabad tér felé szellőzzenek, különösen így van ez a vályogháznál, főleg, ha nincs alattuk vízszintes falszigetelés, ahogy ez sajnos a legtöbb esetben hiányzik. Ha műanyag hálót teszünk rájuk, akkor ezt a szellőzést nagy mértékben lerontjuk: fölösleges, sőt veszélyes és költséges akció. Különösen fontos a falak szellőzése szempontjából a megfelelő vakolat. Egy vályogházat ideális kívül-belül, az eredeti megoldásnak megfelelően anyagával simítani, de ez nem könnyű eljárás. Vannak kifejezetten ezekre az épületekre kifejlesztett modern és viszonylag drága szellőző vakolatok is, de jó és olcsó megoldás lehet a mészhabarcs alkalmazása. Mivel utóbbi oltott mész, homok és víz megfelelő arányú keveréke.

Fontos, de sok buktatót magában hordozó téma a vályogfalak utólagos szigetelése. Sajnos sokan alkalmazzák, de pont a vízzáró tulajdonsága miatt tilos használni a polisztirol hőszigetelő lapokat. Nem beszélve arról, hogy van, aki ezeket az épület belsejében is használja, hogy a szigetelés mellett a falakat is „kiegyenesítse”.

Tipikusabb hiba, amit a vályogházak felújítása során el szoktak követni, hogy a falak mentén kavicsokkal feltöltött vízelvezető árkot építenek ki. Azért szoktak kavicsokat tenni a fal földszint alatti része köré, mert így próbálják csökkenteni annak nedvességtartalmát, azaz így szeretnék támogatni a szellőzést. Ezzel azonban épp az ellenkezőjét érik el, így pont oda fog folyni a víz, ami végül belejut a fal tövébe.

A vályogházak felújításánál lehetőségünk van fenntartható és környezetbarát megoldásokat alkalmazni, amelyek csökkentik az épület ökológiai lábnyomát és hozzájárulnak a környezet védelméhez.

Szakértői Tanácsok és Ajánlások

Sziasztok! Én Mária vagyok, egy boldog vályogház tulajdonos Egerben. Amikor úgy döntöttem, hogy felújítom a házamat, nagyon fontos volt számomra, hogy megtaláljam a legjobb szakembereket, akik értenek a vályogházakhoz. A regisztráció után rövid időn belül megkeresett Gábor, egy építész, aki már több vályogház felújításán dolgozott korábban. Megbeszéltük a felújítás részleteit, és Gábor elkészítette a teljes költségvetést. A projekt során Gábor folyamatosan tájékoztatott a haladásról, és a munkálatok előrehaladtával számos ötletet és tanácsot adott, hogy hogyan tehetem még kényelmesebbé és energiatakarékosabbá a házamat. Összességében nagyon elégedett vagyok a Qjob.hu-n talált szakemberrel, és csak ajánlani tudom mindenkinek, aki vályogház felújítását tervezi.

A vályogház felújítása nem kis feladat - bízza a munkát profi szakemberekre!

A felújítás időtartama több tényezőtől függ, mint például a ház mérete, az elvégzendő munkálatok mennyisége és bonyolultsága, valamint a szakemberek rendelkezésre állása. Az ilyen házak felújításához szükséges engedélyek a helyi szabályozástól és a tervezett munkálatoktól függnek. Általában építési engedélyre, valamint a műemlékvédelmi hatóság jóváhagyására lehet szükség, ha az épület műemléki védettséggel rendelkezik.

A megfelelő szakemberek kiválasztásánál fontos figyelembe venni a tapasztalatot, a referencia munkákat és a tőlük kapott árajánlatot.

Forduljon hozzánk bizalommal, és segítünk megvalósítani álmai otthonát.

Néhány évvel ezelőtt egy ingatlan vásárlási projektben voltam és több vályogház is a látókörömbe került. Néhányuk eléggé ígéretesnek tűnt, ezért egy kicsit utána mentem a témának. Rögtön az elején nem árt leszögezni, hogy nem kell megijedni a vályogházaktól, mert rengeteg előnnyel szolgálhatnak a tégla építésű rokonaikhoz képest, de mindenképpen érdemes konzultálni egy, a vályog használatához értő szakemberrel, mert szakszerűtlen felújítás esetén akár visszafordíthatatlan károkat is okozhatunk az ingatlanunkban.

Talán nem okozok nagy meglepetést, ha azt mondom, hogy ez a pont a vályogházak felújításának az Achilles-ina, ugyanis nagyon kevés olyan szakember maradt, aki valóban mestere ennek a hagyományos építkezési módnak.

Vályogos mester tanácsai, ha VÁLYOGHÁZAT vennél

A vályogház felújítását tervezve figyelembe kell venni az időjárás és az évszakok hatását a munkálatokra. A nedves és hideg időszakokban a vályogszerkezetek javítása nehezebb lehet, ezért érdemes a felújítást a szárazabb és melegebb hónapokra időzíteni.

Az épületek felújítása során fontos figyelembe venni a helyi adottságokat és szabályzásokat. Egyes önkormányzatok és települések előírásokat és korlátozásokat támaszthatnak a munkálatokra vonatkozóan, amelyeket be kell tartani a felújítás során.

A megfelelő szigetelőanyag kiválasztása kulcsfontosságú. Olyan anyagot kell választani, amely megfelelő páraáteresztő képességgel rendelkezik. A rosszul megválasztott vagy indokolatlanul alkalmazott hőszigetelő rendszer az enyhén nedves falak természetes száradását akadályozhatja. Bátran használható viszont az üveggyapot, amely nagyon jó páraáteresztő, tűzálló, tartós és kiváló a hő- és hangszigetelő képessége.

Amennyiben a külső munkákkal végeztünk, érdemes a padló és a födém szigetelését is megoldani. Ehhez is természetes anyagot kell választani, például kerámiát. A padlásfödém esetében is a kőzetgyapot és az üveggyapot a jó választás.

Régen a vályogházak leggyakoribb vakoló anyaga mind a külső, mind a belső oldalon az agyag és a mész volt. Vályogház felújítás: mit kell megvizsgálni, ellenőrizni, latolgatni, mielőtt belevágnánk? Milyen előnyei, hátrányai vannak a vályogház felújítási munkálatainak? Mire kell figyelni a vályogház szigetelése során?

A vályogházak esetében alapvető probléma a vízelvezetés megoldása, első körben erre kell nagy gondot fordítani. A tető javítása az elsődleges feladat, hogy a felülről érkező csapadék ne károsítsa az épület belsejét, hisz a vályogfalak hosszú távon könnyen szétmállnak, ellenségük a víz.

A következő feladat az alulról beszivárgó víz megakadályozása. Ez lehet egyrészt felcsapódó víz, ami rosszul elhelyezett ereszcsatorna, vagy még több esetben ereszcsatorna hiánya esetén akár egy méter magasságig is áztathatja a falat, és a ház északi oldala sosem fog tudni kiszáradni, nedves, dohos lesz. A másik oka az alulról jövő talajnedvesség, ami nem a talajvíz, ahogy azt sokan tévesen hiszik, hanem a földbe beszivárgott csapadék.

Ha attól eltekintünk, hogy milyen ronda tud lenni egy műanyag nyílászáró egy százéves, vályogból vagy akár másból épült parasztházon, akkor megint csak a szellőzés teljes megszűnésére lyukadunk ki. Erre egyébként már a modern házak építésénél is rájöttek a gyártók, és elkezdtek szellőzőlukacskákat gyártani ezekbe. A vályogházakon nem véletlenül tett jó szolgálatot a fa: a természetes légmozgás biztosított volt.

Az építők és az építtetők is igyekeznek a mai elvárásokhoz igazítani ezeket a régi építésű vályogházakat, de ez sokszor visszafelé sül el. A greslap például teljesen lezárja az aljzatot, nem biztos, hogy elég, ha csak egy rést hagynak az eltávozó víznek a fal mentén.

Fotó: Bozsits József Mi a tésenfai házunk építésekor kiszedtük a dohos, termett földet, az aljzatot 20 centi mélyen, mivel a ház falai már ötven-hetven centiméterig nedvesek voltak.

A vályogházak felújításánál két olyan alapvető szempont van amire mindenképpen figyelnünk kell. Egyrészt a vízelvezetésnek fokozott jelentősége van. Másrészt pedig a vályog „lélegzik”, tehát kizárólag olyan anyagokkal dolgozhatunk, ami ezt lehetővé teszi a számára.

A vályogházak esetében alapvető probléma a vízelvezetés megoldása, első körben erre kell nagy gondot fordítani. A tető javítása az elsődleges feladat, hogy a felülről érkező csapadék ne károsítsa az épület belsejét, hisz a vályogfalak hosszú távon könnyen szétmállnak, ellenségük a víz.

A következő feladat az alulról beszivárgó víz megakadályozása. Ez lehet egyrészt felcsapódó víz, ami rosszul elhelyezett ereszcsatorna, vagy még több esetben ereszcsatorna hiánya esetén akár egy méter magasságig is áztathatja a falat, és a ház északi oldala sosem fog tudni kiszáradni, nedves, dohos lesz. A másik oka az alulról jövő talajnedvesség, ami nem a talajvíz, ahogy azt sokan tévesen hiszik, hanem a földbe beszivárgott csapadék.

A vályogházak hagyományos technikákkal készültek, alul nem volt szigetelés. Ha viszont átfúrják a falat a lábazati résznél, hogy például vizet gátló anyagot injektáljanak bele, ahogy azt téglaépületeknél alkalmazzák, a vályogház instabillá válhat. Mivel a szigetelés alatti, kevés terméskőből, sokszor csak téglából álló gyenge alap továbbra is vízben áll, a víz nem tud kifelé párologni a falakon keresztül.

Jó megoldás lehet, ha az épület belsejében kiszedik az aljzatot, bazalt zúzalékot terítenek rá 15-20 centiméter vastagon, hogy a kapilláris hatást megszüntesse, vagyis a víz közvetlen feljutását megakadályozza, de a párolgást nem.

Az átvágásnál is rosszabb, ha a kőműves, hogy szigetelje a talapzat nélküli vályogházat, telebetonozza, ahogy modern épületeknél teszik, és a víz, mivel sehol nem tud távozni, elkezd felvándorolni a falakba, évtizedek alatt pedig szét is mállhat akár, még ha átmenetileg úgy tűnik is, a probléma megoldódott, nem dohos a ház többé.

A vályogházak felújításánál két olyan alapvető szempont van amire mindenképpen figyelnünk kell. Egyrészt a vízelvezetésnek fokozott jelentősége van. Másrészt pedig a vályog „lélegzik”, tehát kizárólag olyan anyagokkal dolgozhatunk, ami ezt lehetővé teszi a számára.

A vályogházak esetében alapvető probléma a vízelvezetés megoldása, első körben erre kell nagy gondot fordítani. A tető javítása az elsődleges feladat, hogy a felülről érkező csapadék ne károsítsa az épület belsejét, hisz a vályogfalak hosszú távon könnyen szétmállnak, ellenségük a víz.

A következő feladat az alulról beszivárgó víz megakadályozása. Ez lehet egyrészt felcsapódó víz, ami rosszul elhelyezett ereszcsatorna, vagy még több esetben ereszcsatorna hiánya esetén akár egy méter magasságig is áztathatja a falat, és a ház északi oldala sosem fog tudni kiszáradni, nedves, dohos lesz. A másik oka az alulról jövő talajnedvesség, ami nem a talajvíz, ahogy azt sokan tévesen hiszik, hanem a földbe beszivárgott csapadék.

A vályogházak hagyományos technikákkal készültek, alul nem volt szigetelés. Ha viszont átfúrják a falat a lábazati résznél, hogy például vizet gátló anyagot injektáljanak bele, ahogy azt téglaépületeknél alkalmazzák, a vályogház instabillá válhat. Mivel a szigetelés alatti, kevés terméskőből, sokszor csak téglából álló gyenge alap továbbra is vízben áll, a víz nem tud kifelé párologni a falakon keresztül.

Jó megoldás lehet, ha az épület belsejében kiszedik az aljzatot, bazalt zúzalékot terítenek rá 15-20 centiméter vastagon, hogy a kapilláris hatást megszüntesse, vagyis a víz közvetlen feljutását megakadályozza, de a párolgást nem.

A vályogházak felújításánál a falak mentén kavicsokkal feltöltött vízelvezető árkot építenek ki. Azért szoktak kavicsokat tenni a fal földszint alatti része köré, mert így próbálják csökkenteni annak nedvességtartalmát, azaz így szeretnék támogatni a szellőzést. Ezzel azonban épp az ellenkezőjét érik el, így pont oda fog folyni a víz, ami végül belejut a fal tövébe.

Összességében elmondható, hogy amennyiben betartjuk a fenti ökölszabályokat, egy vályogház felújítás nagyon ésszerű döntés lehet. A sokáig „lenézett” vályog előnyeit ma egyre inkább kezdik felismerni.

A vályogházak felújítására külön nincs kiírva állami támogatás. 2022. decemberében kifutott a lakásfelújításra utólagosan felvehető, maximum 3 milliós támogatás, jelenleg nincs ilyen jellegű állami támogatás. Viszont a Babaváró kölcsönt fel lehet venni akár lakásfelújítási céllal is és ott van még a Falusi CSOK, ami csak bizonyos településeken érhető el.

Ne várjon tovább - váltsa valóra vályogházának felújítását velünk!

tags: #regi #valyoghazak #felujitasa

Népszerű bejegyzések: