Szellemi tulajdon a céges környezetben: Védelem, hasznosítás és értékteremtés
A szellemi tulajdon fogalma rendkívül széleskörű, és az alkotó elme szüleményeit foglalja magában. Ide tartoznak a találmányok, az irodalmi és művészeti alkotások, valamint a kereskedelemben alkalmazott megjelölések, nevek, képek és formák.
A céges környezetben a szellemi tulajdon védelme és hasznosítása kulcsfontosságú a versenyképesség és a gazdasági növekedés szempontjából. A szerzői jog és az iparjogvédelem feladata vállalati környezetben a szellemi alkotások költséghatékony és az üzleti célt is támogató védelme, jogszerű hasznosításának biztosítása.
A szellemi alkotások joga a magyar jogrendszerben a polgári jog területéhez tartozik, és a szellemi alkotás jellemzői alapján három területből áll. Ezek a következők:
- Szabadalom
- Használati mintaoltalom
- Növényfajta-oltalom
- Formatervezési mintaoltalom
- Topográfiaoltalom
- Szerzői művek
- Know-how és üzleti titkok
Fontos megjegyezni, hogy ezeket a kategóriákat akkor is figyelembe kell venni, ha az oltalom megszerzése helyett a megoldások titokban tartása valósul meg.
Az oltalom különböző formái és jellemzői
A szellemi tulajdon védelme többféle formát ölthet, attól függően, hogy milyen típusú alkotásról van szó.
Szabadalom
A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon. A szabadalom meghatározott földrajzi területre szóló oltalom.
Használati mintaoltalom
A használati minta egy tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás.
Védjegy
A védjegy egyértelműen és pontosan ábrázolható, lajstromozott megjelölés, amely az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, mások áruitól, illetve szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére szolgál. A védjegy jogosultja számára tíz évre kizárólagos, meghatározott földrajzi területre vonatkozó használati jogot biztosít.
Formatervezési minta (dizájn)
Egy termék egészének vagy részének elsődlegesen esztétikai megjelenése a formatervezési minta (dizájn). Ez a megjelenés a termék vagy egy része külső jellegzetességeinek, ideértve azok díszítésének (pl. a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei) az eredménye. Az oltalom meghatározott földrajzi területre és öt évre szól, amely négy alkalommal meghosszabbítható.
Növényfajta-oltalom
A növényfajta-oltalom a nemesített növényfajták (hibridek, vonalak, klónok stb.) jogi oltalmát biztosítja.
Földrajzi árujelzők
Földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés. A földrajzi árujelzők fogalmát általánosságban mindazoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneveként alkalmazzuk, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk. Földrajzi árujelzőre az szerezhet oltalmat, aki az árujelzőben megjelölt földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják (pl. tokaji bor, szatmári szilvapálinka, gyulai kolbász, alföldi kamillavirágzat stb.). A földrajzi árujelzőt csak a fenti kritériumoknak megfelelő jogosultak használhatják, arra másnak használati engedély (licencia) nem adható.
Tanúsító védjegy
A tanúsító védjegy egy különleges védjegyfajta. A védjeggyel ellátott árukat vagy a védjegy alatt nyújtott szolgáltatásokat úgy különbözteti meg mások áruitól és szolgáltatásaitól, hogy tanúsítja (garantálja) azok meghatározott minőségét vagy egyéb jellemzőjét.
Szerzői jog és iparjogvédelem a vállalati gyakorlatban
Bármi, amit megalkotunk - legyen az tanulmány, vers, honlap, grafika, zenemű, film vagy más irodalmi, tudományos, művészeti alkotás, egy építészeti terv vagy egy számítógépes program, de akár egy adatbázis is - szerzői jogi védelem alá esik, amennyiben az egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik. Szerzői jogi védelem alatt áll továbbá más szerző művének átdolgozása, ha annak szintén egyéni és eredeti jellege van, feltéve persze, hogy az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz hozzájárult.
Pusztán egy ötlet nem oltalmazható. Az ötlet kidolgozása, annak megvalósítása esetén (pl. találmány kidolgozása, novella megírása, logó megalkotása stb.) alkalmas lehet arra, hogy szerzői jogi védelemben vagy iparjogvédelmi oltalomban (pl. szabadalom) részesüljön. Amennyiben ötlete egyéni, eredeti jellegű alkotásban (pl. regény, szoftver, zenemű) ölt testet, úgy a szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik.
A vállalati környezetben a szellemi tulajdonjogok menedzselése összetett feladat. Az üzleti hasznosíthatóságot és a piaci értéket jelentősen befolyásolja a valós jogi helyzet, a használatba vételhez szükséges műszaki-technikai kidolgozottság és dokumentáltság. Ezek felmérése és értékelése szakmai ismereteket igényel.
Az eljárásokhoz jogszabályok által előírt formai és tartalmi feltételeknek megfelelő beadványok elkészítése szükséges. A szerzői jogi és az iparjogvédelmi eljárások egyedi jellegük miatt célirányosan és költséghatékonyan szabadalmi ügyvivő közreműködésével folytathatók le.
A szellemi alkotások piaci értéke eltérhet a létrehozásuk során felmerült kiadásoktól. A jogi szabályozás ezért piaci értékük megállapítását írja elő, ha ezeket a vállalkozások vagyonként kívánják nyilvántartani.
Az alábbi táblázat összefoglalja az üzleti titokkal és a védett ismerettel kapcsolatos főbb tudnivalókat:
| Kérdés | Válasz |
|---|---|
| Mire vonatkozik? | Minden olyan tényre és adatra, valamint az ezekből készült összeállításra (együttesen: know-how vagy védett ismeret), ami még nem közismert, nem könnyen hozzáférhető, és amelynek nyilvánosságra hozatal a jogosult pénzügyi, gazdasági, piaci érdekét sértené. |
| Mire ad oltalmat? | Az üzleti titok vagy a védett ismeret nyilvánosságra nem került, könnyen nem hozzáférhető, vagyoni értéket képviselő, érdemi tartalmi elemeire. Nem véd a párhuzamosan létrehozott és/vagy helyettesítő üzleti titokkal és védett ismerettel szemben. |
| Hogyan jön létre a védelem? | Az üzleti titok vagy a védett ismeret létrehozásával jön létre (a törvény erejénél fogva). A jog létrejötte nem kötött hatósági eljáráshoz, de célszerű nyilvántartásban rögzíteni a védett ismeret tartalmát, valamint a tulajdonos személyét (bizonyíthatóság). |
| Korlátok? | Nincsenek időbeni és területi korlátok. Titkos ismeretként kezelendő, ezért nem lehet fellépni azzal szemben, aki lényeges tartalmát önállóan létrehozta, vagy más személytől, jóhiszeműen, ellenérték fejében szerezte meg. |
| Jogszabályi háttér? | 2018. évi LIV. törvény az üzleti titokról. |
Az Óbudai Egyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata
Az Óbudai Egyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata tartalmazza azokat a szabályokat, amik a szellemi alkotásokkal kapcsolatban az Egyetemmel jogviszonyban álló természetes személyekre (polgárokra) és jogi személyekre vonatkoznak.
A szabályzat értelmében az Alkotó az a személy, aki a szellemi alkotást létrehozta. Ha többen is részt vettek az szellemi alkotás létrejöttében, akkor a szellemi alkotással kapcsolatos jogok mindenkit olyan arányban illetnek meg, ahogy az alkotók előzetesen megállapodtak.
A szabályzat kitér az "alkalmazotti szellemi alkotás" fogalmára is, amely olyan műszaki jellegű szerzői vagy kapcsolódó jogi védelemben részesülő művek és teljesítmények, amelyek jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, de nem szolgálati jellegűek, ám kapcsolódnak az egyetemi munkakörhöz és ott hasznosíthatók.
Az Egyetem a szellemi alkotás oltalmának magyarországi megszerzésével, valamint legalább két évi fenntartásával kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget átvállalja az alkotó(k)tól, amennyiben az alkotás az Egyetem szabályzata hatálya alá esik.
A szellemi tulajdon hasznosítása és értéke
A szellemi tulajdon kereskedelmi forgalomba bocsátása, azaz a merchandising, rendkívül sokféle módon hasznosítható. Maga a szellemi tulajdon számtalan formát ölthet: zene, irodalmi mű, grafika, védjegy, logó, de akár még egy népszerű színész arca is lehet jövedelemforrás.
A szerzői jogi törvény kimondja, hogy a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. A jellegzetes alak a nevének vagy karakterének felidézése által felidézi a fogyasztók tudatában az eredeti művet és így más termékek kelendőségét segíti elő.
A karakter értékét számos tényező befolyásolhatja, mint például a karakter ismertsége és a benne rejlő potenciál. A felhasználási szerződés megkötésekor fontos tisztázni az engedélyezett jog pontos leírását, körülhatárolását, a létrehozandó termékek meghatározását, a szerződés területi, időbeli hatályát, az értékesítési módokat, a jog kizárólagosságát vagy nem kizárólagosságát, valamint az ellenértéket.
A díjazás kérdésében a gyakorlatban többféle megoldás létezik: egyösszegű jogdíj, bevétellel arányos részesedés az eladási ár meghatározott százalékában, vagy előleg a jogdíjból.
Innováció és szellemi tulajdon a vállalati stratégiában
Az innovációra áldozni képtelen vállalkozások közép- és hosszú távon piaci versenyképességüket kockáztatják. Az innováció fontosságát felismerő vállalkozások esetében gyakran felmerül a kérdés, hogy az innovációs ráfordítások eredményét, a szellemi tulajdonjogokat hogyan tegyük a vállalati vagyon, sőt a vállalati kultúra részévé.
A szellemitulajdon-centrikus gondolkodásmód elsősorban az iparjogvédelemnek a vállalkozások életében betöltött szerepének helyes felismerését jelenti. Az iparjogvédelem nem több és nem kevesebb, mint egy eszköz a vállalkozás piaci helyzetének optimalizálására. Mint ilyen, kulcsfontosságú a vállalati tudás védelme, a vállalat versenyképességének, valamint piaci pozíciójának szempontjából.
Az iparjogvédelmi ráfordításoknak ezért minden esetben az üzleti modellt kell szolgálniuk, ellenkező esetben az iparjogvédelem haszontalan, céltalan, pazarló, és ilyeténképpen felesleges intézkedéssorozat.
A vállalati innováció tervezésekor és megvalósításakor több okból sem árt tisztában lenni a cégen belüli fejlesztésnek a már megalkotott világtudáshoz, szabadalmi szakkifejezéssel élve a technika állásához való viszonyával. Mindenekelőtt ha újdonságrontó megoldást tartalmaz a technika állása, a szabadalmi oltalomszerzés minden bizonnyal felesleges ráfordítás lenne. A legnagyobb felelősséggel járó tevékenység ugyanakkor mégis a szabadalomtisztasági kutatás vagy úgynevezett freedom to operate analízis, amely az innovatív technológia hasznosítását készíti elő.
Technológiamonitoring és jogérvényesítés
A technológiamonitoring a szabadalmi és védjegy adatbázisok, valamint szaklapok rendszeres vizsgálata, amely a vállalkozás versenyképességének megőrzésében kulcsszerepet játszhat. Segítségével figyelemmel kísérhetők az új technológiák és technikai fejlesztések, ezeken keresztül a versenytársak lépései, technológiai fejlesztései, ezáltal jövőbeli tervei és akár piaci stratégiája is.
Az adatbázisok segítségével könnyebben azonosíthatók a potenciális licenciapartnerek és a vállalkozás szellemi tulajdonjogainak potenciális jogsértői is. Az adott technológia (termék, eljárás vagy gyártási folyamat) alkalmazását gátló szabadalmak feltárásával pedig elkerülhető, hogy a vállalkozás mások szabadalmas jogait megsértse.
Az ipari tulajdonjogok érvényesítésével összefüggésben a vállalatnak számolnia kell egyfelől a piacon megjelenő hamisított árukból származó veszteségekkel, másfelől a szellemitulajdon-védelmi jogviták magas költségeivel is. Ezért a jogsértőkkel szembeni fellépés megtervezésekor és végrehajtásakor a lehető legnagyobb körültekintéssel célszerű eljárni.
tags: #szellemi #tulajdon #cegbe