Szentendre belterületi terképe és SZÉSZ a TSZT-vel összhangban: építésrend és városfejlesztés részletes tükröződése

Szentendre belterületi terképe és a hozzá kapcsolódó építési szabályzat (SZÉSZ) a TSZT-vel összhangban meghatározza az építés rendjét, a táj és természeti környezet használatát és védelmét, a telekalakítás és az épületek átalakítása területén is részletes útmutatást ad. A jogszabályi környezet változásai és a helyi rendeletek célja, hogy minőségi lakó- és gazdasági környezetet teremtsenek, miközben megőrzik a városkép fontos értékeit, így például a házak tetőfelületeinek látványát és a belvárosi utcaképet is.

A város elhelyezkedése, környezete és lakossága

Szentendre a fővárostól körülbelül 20 kilométerre északra helyezkedik el, a Duna jobb partján, a Kőhegy és a Szentendrei Duna-ág közt található, gyönyörű természeti környezetben. A terület 43,82 km², állandó lakóinak száma 28.705 fő; a városban száznál is több művész él és alkot, a nyári fesztiválok pedig évről évre vonzzák a látogatókat.

A tervezés és a szabályozás alapelvei

A SZÉSZ és a TSZT összhangja biztosítja az építés rendjét, a telekalakítástól az ipari és sportlétesítmények megvalósításáig terjedő lehetőségeket, és szabályozza a táj- és természetvédelmi szempontokat. A 26/2017., 8/2018., 15/2018., 5/2019., 6/2019., 24/2019., 14/2022., 24/2022., 22/2023. önkormányzati rendeletek, valamint a korábbi 21/2017. rendelet módosításai hatályosak, és a szabályozási keretrendszer folyamatos felülvizsgálat alatt áll. A 2023 végén elfogadott 2023. évi C. törvény és a Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata (TÉKA) bevezetése 2025. január 1-től kezdődően érvényes, bizonyos rendelkezéseket csak 2025. július 1-től kötelező alkalmazni.

  1. A SZÉSZ célja a városkép védelme és a belterület fejlesztésének minőségi irányítása, hogy a lakó- és gazdasági területek kiegyensúlyozottan, fenntarthatóan fejlődjenek.
  2. A szabályozási tervlapok és fedvénytervek részleteit a rendelet mellékleteiben határozzák meg: SZT-0/m5 tervlap, SZT-1/m5, SZT-2/m5, SZT-3/m5, SZT-4/m6, SZT-5/m5, SZT-6/m5, SZT-7/m5, SZT-8/m5, valamint az SZT/EV6, SZT/BS, SZT/Wf, SZT/Dk, SZT/O fedvénytervek.
  3. A szabályozási tervekben érintett nem teljes körűen szabályozott területeket a 2. melléklet határozza meg, az építési övezetek és azok paramétertáblázatai a 3. mellékletben találhatók.
  4. A 7. melléklet részletezi az elővásárlási joggal érintett ingatlanokat, a 5. melléklet a védőtávolságokat mutatja, a 6. melléklet az elhelyezendő parkolóhelyek számát szabályozza az egyes rendeltetésekhez.
  5. A Vi/11 jelű intézmény övezeti rendeltetésein belül a gyermek- és ifjúsági, oktatási és vallási funkciók számára épület létesíthető, és a zöldtető elvárások is rögzítésre kerültek.

A városrész- és közlekedésfejlesztés irányai

A belterületi fejlesztés fő célja a minőségi lakások építése és felújítása a mennyiség helyett, a városrész- és belső közlekedés fejlesztésének folytatása, valamint a közösségi közlekedés és egyéb alternatív közlekedési formák erősítése. A település a hegyek és a Duna közé szorulva korlátozott területtel rendelkezik, ezért a meglévő ingatlanok hasznosítását és a gazdasági területek minőségi megújítását célozza, nem pedig a terjeszkedést.

Megjegyzés: a belvárosi városkép megőrzése érdekében a tetőkiemelések, tetőfelépítmények és napelemek elhelyezését szigorúan ellenőrzik, és a házszínek harmóniáját előtérbe helyezik.

A gazdasági és technológiai fejlesztés lehetőségei

A gazdasági területek minőségi változását célzó fejlesztések egyre inkább a magas hozzáadott értékű szellemi munkát végző vállalkozások felé orientálódnak. A Technológiai park cím minősítését három iparterületre is megpályázták; ennek sikeres megvalósulása EU-s pályázati lehetőségeket teremthet a helyi vállalkozások számára. A meglévő, alulhasznosított területek fejlesztése olyan cégek betelepítésével történhet, amelyek hozzájárulnak a környezet terhelésének csökkentéséhez és a város munkahelyteremtő képességének növeléséhez.

Infografika: Szentendre belterületi tervének fő elemei és övezetei

A közösségi és közlekedési infrastruktúra jövőképe

Az alközpontok minden városrészben történő kialakítása lehetővé teszi az alapszolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférést és a Belváros terhelésének csökkentését. A HÉV meghosszabbítása és a közúti hálózat fejlesztése lehetőséget adna a Dunakanyar hatékonyabb közlekedésére; az elképzelések között szerepel a Skanzen felől induló összeköttetés Leányfalúig és Tahitótfaluig egy alternatív vasúti megoldás formájában. A megvalósítás pénzügyi és technikai kihívásai ellenére a közlekedés átalakulása hosszú távon javítaná a közösségi mobilitást.

Városfejlesztési partneri egyeztetések és közösségi részvétel

A tavaszi lakossági fórumokon és őszi városfejlesztési esteken a tervek részletes áttekintése és a lakossági észrevételek figyelembe vétele történik. A tervek szerint az ingatlantulajdonosok megismerhetik, hogy saját telkükre mely rendelkezések vonatkoznak, és a javaslatokat a tervezőkkel közösen értékelik. Kiemelten kezelik a városképi követelményeket és a belvárosi látvány megőrzését, valamint a városrész-specifikus fejlesztési szükségleteket, például közlekedésfejlesztést, intézményhálózatot és természetvédelem kérdéseit.

Jövőbeni terveink és jogkövetkezmények

A jogszabályi változásokkal összhangban az önkormányzat igyekszik a helyi építési szabályzatot úgy módosítani, hogy az érthető legyen a lakosság számára, ugyanakkor megőrizze a város különleges karakterét. A 2027-es határidőig minden önkormányzatnak alkalmazkodnia kell az új törvényi környezethez, ami kihívást jelent a korlátozott számú településtervező miatt. A város továbbra is elkötelezett a minőségi lakó- és gazdasági területek fejlesztése mellett, miközben a természet és a városkép védelmére is hangsúlyt fektet.

tags: #szentendre #belteruleti #terkepe

Népszerű bejegyzések: