Társasházi közgyűlés meghatalmazás ítéletek: szabályok, viták és gyakorlat

Ahol többek álláspontjának összehangolása a feladat, ott bizony - finoman fogalmazva - akadnak súrlódások. Történt ugyanis, hogy egy társasházban, egyesek, főként az idősebb szomszédok romló egészségi állapotát kihasználva, az ő meghatalmazásaikban eljárva jelentek meg a társasházi közgyűléseken. Saját hangjukat pedig a távollévők állítólagos egyező véleményével erősítették, jelentős sérelmet okozva ezzel a lakóközösség számára. Elejét lehet-e venni az efféle visszásságoknak?

A meghatalmazás jogi alapjai a Tht. és a Ptk. alapján

A Társashazakról szóló törvény (Tht.) és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) összefüggő rendelkezései szerint mind a lakókat, mind a társasházi tisztségviselőket képviselheti meghatalmazott személy. Az eseti jellegű, például egy adott közgyűlésen való képviseletre jogosító meghatalmazás akár szóban is érvényes lehet, azonban a társasház SZMSZ-e kötelezővé teheti az írásbeliséget. Ezzel ellentétben az általános jellegű meghatalmazás kizárólag írásban érvényes és vagy teljes bizonyító erejű magánokirati formához vagy közokirati formához kötött.

Azt azonban érdemes megvizsgálni, hogy a meghatalmazás megfelel-e a fenti feltételeknek. A szerző dr. Sári Judit a D.A.S. alapján rögzíti, hogy a közgyűlések a hatályos szabályozás szerint (Tht. 5. § (1)) közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-ig meg kell tartani.

Az általános és eseti meghatalmazás közötti különbség vitás kérdés a joggyakorlatban. A vitatott pontok közé tartozik, hogy írásba kell-e foglalni a meghatalmazást, és hogy az általános meghatalmazás tartalma és időtartama hogyan határozható meg. A Kúria és BH+ ítéletei szerint a meghatalmazásnak meg kell felelnie a Ptk. és a Tht. előírásainak, és a meghatalmazás tartalma dönt a határozatképességről, valamint arról, hogy a meghatalmazott milyen mértékben képviselheti a meghatalmazót.

Kérdések, amelyeket a jogi gyakorlatban tisztázni kell

  1. Lehet-e albetét szerinti döntést meghatalmazás alapján hozni? Jelenleg a hatályos jogi szabályozás alapján nincs lehetőség albetenkénti döntésre; a döntésnél a képviselt tulajdoni hányad számít.
  2. Bérlők szavazati joga és meghatalmazás. Közgyűlésen csak és kizárólag tulajdonos, illetve meghatalmazással rendelkező személy nyilváníthatja ki döntési szándékát, a bérlők akkor vehetnek részt meghatalmazás nélkül, ha meghívják. A fő szabály: a közgyűlésen tulajdonosok vehetnek részt, helyüktől függetlenül.
  3. Családtagok és hozzátartozók részvétele. A tulajdonosnak engedélyt kell kérnie a többi tulajdonostárstól a családtag vagy hozzátartozó részvételéhez. A részvétel ellenére sem jár a meghívottaknak szavazati jog vagy szólás joga.

Érvényes meghatalmazás és közgyűlési jegyzőkönyv

A meghatalmazás formai megfelelőségét a Ptk. szabályozza. A meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat, amelyet a meghatalmazó személyhez kell intézni. A meghatalmazás visszavonása harmadik félre nézve csak akkor hatályos, ha a meghatalmazott és a meghatalmazó közt tudomása van róla. A közös képviselőnek döntenie kell arról, hogy a kiállító aláírta-e a meghatalmazást, és szerepel-e két tanú aláírása az okiraton. Az alakiság és a jóhiszemű aláírás megkövetése fontos lehet az érvényesség érdekében.

“Egységes” álláspont van-e arra, hogy milyen meghatalmazás fogadható el a közgyűlésen? A Tht. 33. § (3) és a Ptk. 222-223. §-ai alapján ezeket az előírásokat figyelembe kell venni. A Kúria Pfv. 2017/2013/7. és a BH+ 2012.9.385 szerint a meghatalmazás megfelelését vizsgálják, és hogy a meghatalmazás írásba foglalásának követelményei teljesülnek-e. A Ptk. 223. § (2) értelmében a meghatalmazás visszavonásig érvényes, általános vagy több közgyűlésre szóló is lehet - ha nincs ettől eltérő kikötés.

Gyakorlati példa és tanulságok

Egy társasház esetében egy nagykorú gyermek tulajdonában lévő lakást mutatták ki jelenléti íveken, míg valójában a szülők voltak a tulajdonosok. A bírói gyakorlat kimondta, hogy ilyen esetekben a meghatalmazás megléte és szabályossága kulcsfontosságú, és a meghatalmazás nélkül vagy érvénytelen meghatalmazásokkal képviselt tulajdoni hányadokra nem lehet a közgyűlés határozatképeségét alapozni. A bizonyítékok értékelésénél figyelembe vették, hogy a meghatalmazások kiállítása és tartalma megfeleljen a jogszabályoknak, és a később csatolt meghatalmazásokat is figyelembe vették a határozatképesség megállapításánál.

Fontos, hogy a közgyűlés jegyzőkönyve legyen hiteles és teljes körű. A jegyzőkönyv tartalmi követelményeit a Tht. 39. § (1) bekezdése és a kapcsolódó rendelkezések határozzák meg. Célszerű, hogy a jegyzőkönyv aláírása még a közgyűlésen megtörténjen, bár ez nem feltétlenül szükséges, ha a helyszíni körülmények ezt nem tették lehetővé.

Ajánlások a gyakorlatban

  • A SZMSZ-ben rögzítsék a meghatalmazásokkal kapcsolatos eljárási szabályokat, különös tekintettel az általános és eseti meghatalmazásokra, és azok írásbeliségére.
  • Hogyan kezeljék a meghatalmazottakat: a meghatalmazottak a közgyűlésen minden esetben részt vehetnek, és teljes mértékben képviselhetik a meghatalmazót (a meghatalmazottak lehetnek akár nem tulajdonosok is).
  • Befedi a gyakorlati megoldások körét a családtagok részvételére, meghatalmazások és a szavazati jog közti viszony tisztázásával.
  • Biztosítani kell, hogy a meghatalmazások tartalma alapján a közös képviselő megállapíthassa, mely képviseletek jogosultak a közgyűlésen történő részvételre, és hogyan oszlik meg a tulajdoni hányad szerinti szavazati jog.

Gyakorlati kérdés és válasz a gyakorlatban

Egyik társasházunknál egy tulajdonos rendszeresen meghatalmazza egy rokonát, hogy ő képviselje őt a közgyűlésen. A tulajdonos azonban maga is részt vesz a közgyűlésen (és a rokona is), ő pedig “begyűjt” meghatalmazásokat más tulajdonosoktól, és így ő maga is hozzászól, illetve a szavazások alkalmával kinyilvánítja véleményét a tulajdoni hányadok alapján. Szabályos-e ez így, illetve a közgyűlésen hogyan kell figyelembe venni az ilyen szavazatokat?

A meghatalmazásról a társasházi törvény 33. § (3) bekezdése szerint: "A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. Az általános, illetőleg az eseti meghatalmazásra egyebekben a Ptk. 222-223. §-aiban foglaltak az irányadók." A meghatalmazott teljes egészében helyettesíti a meghatalmazót, tehát ugyanolyan joga van mint a tulajdonosnak. A meghatalmazott lehet teljesen kívülálló személy is, tehát nem kell, hogy tulajdonos legyen az adott társasházban.

Ha viszont egy tulajdonosnak meghatalmazottja van, akkor vagy nem tud részt venni a közgyűlésen, vagy az adott kérdésben nagyobb szaktudású személyt tart fontosnak. Így külön hozzászólási joga nincs, ha mégis jelen van a közgyűlésen. Olyan személy nem fogadhat el másoktól meghatalmazást, aki a közgyűlésen más társával (meghatalmazottal) képviselteti magát.

A legjobb gyakorlat az lenne, ha a társasház SZMSZ-e rögzítené a meghatalmazásokkal kapcsolatos eljárási szabályokat, és tisztázná, hogyan jelennek meg a meghatalmazások a közgyűlésen, hogyan veszik figyelembe a tulajdoni hányadok.

Infografika: Meghatalmazás típusai és határozatképesség folyamata

8 OKOS MÓD, HOGYAN KEZELJÜK A MÉRGEZŐ EMBEREKET | SZTOIKUS FILOZÓFIA

tags: #tarsashazi #kozgyulesre #meghatalmazas #itelet

Népszerű bejegyzések: