Az akadálymentes családi ház műszaki leírása: Univerzális tervezés mindenki számára
Az akadálymentesség nem csupán törvényi előírás vagy technikai követelmény, hanem az esélyegyenlőség megteremtésének alapfeltétele.
Egy akadálymentes épületben mindenki szabadon közlekedhet, használhatja a helyiségeket és a szolgáltatásokat - legyen szó mozgáskorlátozott, látás -, vagy hallássérült személyről, idősekről vagy kisgyermekes családokról.
A német Alaptörvény, a fogyatékkal élők esélyegyenlőségére vonatkozó törvény és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy a tervezett életterekhez akadálytalanul hozzáférjen, a személyes helyzetétől, fizikai állapotától vagy korától függetlenül.
Az akadálymentesség tehát nemcsak kötelezettség, hanem lehetőség is arra, hogy mindenki számára elérhetőbbé és komfortosabbá tegyük az épületeket.
Az akadálymentesség a társadalom kiemelt témája, amely mindannyiunkat érint.
Az akadálymentes kialakítás előnyei és a "mindenki számára" megközelítés
Az akadálymentes kialakításnak tehát számos előnye van - és nem csak a fizikai fogyatékossággal élők számára.
Tehát az „fakadálymentesített” kifejezés manapság nem is használatos.
Gyorsan, segítség nélkül áthaladni az ajtón, gond nélkül kinyitni egy nehéz ablakot - sokszor nem is annyira egyszerű, mint először gondolnánk.
Ez nem csak a kerekesszékben ülőkre, vagy más fizikai fogyatékossággal rendelkező személyekre vonatkozik: begipszelt lábbal, csomagokkal teli kezekkel, vagy babakocsit tolva ezek az egyszerű mindennapi tevékenységek kihívást jelentenek.
Képzelje el, hogy kezében nehéz bevásárlószatyrokkal áll egy bejárati ajtó előtt, amit végül a könyökével nyit ki.
Vagy épp egy billegős székkel támasztja ki az ablakot - ami nem csak kényelmetlen, de akár veszélyes is lehet.
Ezért az akadálymentesített építés és élet nemcsak „fogyatékkal élők számára megközelíthetővé” teszik a létesítményeket, hanem valóban akadályoktól mentessé is.
Az akadálymentesség mindenki számára előnyökkel jár, és pozitív változást hozhat az életünkbe.
A küszöb nélküli bejáratok és a széles ajtók nemcsak az idős vagy a járást segítő eszközökkel közlekedő, esetleg más fogyatékossággal bíró személyek számára nyújtanak segítséget, hanem a babakocsival közlekedő családoknak és a nehéz bőröndöket cipelő utazóknak is.
Sok akadálymentes megoldás a felhasználóknak nyújtott kényelem mellett még a higiéniai biztonságot is növeli.
Például a radaros közelítésérzékelők gondoskodnak arról, hogy az automata ajtókat érintés nélkül lehessen kinyitni.
Ezáltal elkerülhető a fizikai érintkezés, tehát a kórokozók és vírusok átadásának kockázata is.
Egy kiváló példa az egészségügyi és ápolási szektorból: Érintés nélküli közelítésérzékelők felszerelése a Fux Campagna bentlakásos otthonban.
Ezek a szerkezetek biztosítják, hogy a GEZE Slimdrive-val felszerelt ajtókat érintés nélkül és akadálymentesen lehessen kinyitni.
A közelítésérzékelők 10-50 centiméteres érzékelési tartományon belül észlelik az embereket vagy tárgyakat, de ez a távolság szükség szerint módosítható.
Ez azt jelenti, hogy a járást segítő eszközöket vagy kerekesszéket használók kényelmesen ki tudják nyitni az ajtót anélkül, hogy az elektromos ajtónyitóhoz hozzá kellene érniük.
Az univerzális dizájn témája egyre inkább elkezdte foglalkoztatni a közvéleményt az elmúlt években.
Különösen a köz- és magánépületek akadálymentes tervezése és építése jutott kulcsfontosságú szerephez.
A cél olyan épületeket és házak tervezése és építése, amelyeket mindenki külső segítség és korlátozás nélkül használhat.
Ennek fontos okai vannak.
A német Alaptörvényben is rögzített akadálymentesség a fogyatékkal élők körében egyre inkább elvárás is.
Ők csak az akadályok elhárításával élhetnek olyan életet, ahol nem szorulnak folyamatosan mások segítségére.
Az új, fenntartható életstílus, amely magában foglalja az épületek és terek egyszerű használatát, szintén egyértelmű irányvonallá válik.
Az egyszerű és akadálymentes kialakítású létesítmények szorosan összefüggenek a kényelemmel és a dizájnnal.
Ilyen értelemben az „univerzális dizájn” egyre fontosabb kifejezéssé válik.
A nemzetközi dizájn koncepció olyan élettereket hoz létre, amelyek mindenki számára megközelíthetők, érthetők és egyformán használhatók.
E koncepció szerint az épületeket a lehető legnagyobb létszámú embercsoport számára kell könnyen elérhetővé tenni úgy, hogy ne legyen szükség mások külső segítségére a használatukhoz.
Az univerzális dizájn nem egy adott célközönségre irányul: mindenki számára igyekszik megkönnyíteni a dolgokat.
Az építészeti környezetek és az épületek akadálymentes kialakítását számos jogi szabályozás és szabvány határozza meg.
A német Alaptörvény (Grundgesetz - GG) 3. cikkének (3) bekezdésének második mondata kimondja: „Fogyatékossága miatt senki sem kerülhet hátrányos helyzetbe”.
Ezt azt jelenti, hogy mindenkinek joga van részt venni a közéletben és a társadalomban.
2006-ban az Egyesült Nemzetek Szervezete elfogadta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (UN-CRPD), amely az összes tagállamban 2008 májusában lépett hatályba.
A 2002. május 1-jétől hatályos, a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségéről szóló német törvény (BGG) célja, hogy megelőzze vagy megszüntesse a fogyatékossággal élő embereket érintő hátrányokat.
A német BGG a következőképpen határozza meg az univerzális dizájnt: BGG 4. bekezdés - Akadálymentesség: „A szerkezeti és egyéb létesítmények, közlekedési eszközök, műszaki berendezések, adatfeldolgozó rendszerek, akusztikus és vizuális információforrások és kommunikációs eszközök, valamint az egyéb épített életterek akkor tekinthetők akadálymentesnek, ha a fogyatékkal élő személyek különös nehézség és külső segítségnyújtás nélkül, a szokásos módon képesek használni őket.
Ehhez a fogyatékosság miatt szükségesnek ítélt segédeszközök használata megengedett.”
Jogszabályi és szabványi keretek az akadálymentes építészetben
Az építési törvény (az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről) második fő részében (III. fejezet) - amely az építési folyamatról szól - az építményekkel szemben támasztott általános követelményeknél az elhelyezésre és a létesítésre vonatkozó előírásokat fogalmaz meg.
Mindkét követelménysorban megtaláljuk az akadálymentesség fogalmát is.
Az építmények elhelyezésénél előírja a törvény, hogy közhasználatú építmények esetében a mozgásukban korlátozott személyek részére is biztosítani kell a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget.
Az OTÉK ennek megfelelően az építmények elhelyezésének általános előírásainál több más követelmény mellett az akadálymentességet is felsorolja.
Az építmények megközelítésénél leszögezi, hogy a közhasználatú építményeket kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthető módon kell kialakítani.
Ha ennek biztosítására rámpa készül, akkor az elérendő szinten legalább 1,5 m x 1,5 m nagyságú szabad területről kell gondoskodni.
A járművel való megközelítés biztosításához - minden megkezdett - 50 parkolóhelyenként legalább egyet a mozgáskorlátozottak számára kell kialakítani, ezekből legfeljebb négy kerülhet egymás mellé közvetlenül.
A létesítési előírásoknál szintén megtaláljuk az akadálymentesítést.
Az építmény tervezési programjában meg kell határozni, hogy akadálymentesnek kell-e lennie egyes részeinek vagy az egészének.
Az egyes épületszerkezetek részletes előírásainál is foglalkozik az OTÉK az akadálymentes megoldásokkal.
Akadálymentes közlekedés céljára kialakított belső terek és közlekedők padlóját összefüggő, csúszás- és süppedésmentes padlóburkolattal kell ellátni.
Az OTÉK módosított szövege már a vakokra és gyengénlátókra is gondol, az ő részükre az eligazodást segítő plasztikus padlóburkolat és optikai vezetősáv tervezését és kivitelezését írja elő.
A küszöbökre vonatkozóan is tartalmaz új előírást, eszerint ezek új épületeknél legfeljebb 20 mm magasak lehetnek és lekerekítettnek kell lenniük, meglévő épületeknél pedig az ennél magasabb küszöböket lejtős kialakítással kell ellátni.
A módosítás 0,90/1,95 cm-es méretben egységesítette az akadálymentes közlekedésre is alkalmas falnyílások és ajtók méretét.
Azon az oldalon, ahová az ajtó nyílik, a zárszerkezet felőli részen legalább 55 cm széles, a másik oldalon legalább 30 cm széles szabad sávot kell biztosítani a nyílás tokbelméretén felül.
Az ajtó pánt felőli oldalán a burkolt falfelülettől való távolságnak legalább10 cm-nek kell lennie.
Ezenkívül könnyen kezelhető, nagy erőkifejtést nem igénylő nyílászárókat kell beépíteni, szükség szerint automatikus nyitást biztosítva.
Ahhoz, hogy ülő helyzetből is ki lehessen látni, a mellvéd magassága legfeljebb 60 cm lehet, a kiesés elleni védelemről gondoskodni kell.
A nagy üvegfelületek, üvegajtók vastagsága és szerkezete olyan legyen, hogy kellő biztonságot nyújtsanak minden építményhasználó számára.
Ahol biztosítani kell az akadálymentességet, ott a szintkülönbségek áthidalásánál a lépcső mellett más megoldásról - lejtő, felvonó, emelőlap, lépcsőlift - is gondoskodni kell, úgy, hogy ez a közlekedés rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.
A lépcsők általános méretezési szabályai is korlátozódnak akadálymentes kialakítás esetében: a lépcsőfokokat - ahhoz, hogy a lábfej ne akadjon meg - homloklappal és orr nélküli járólappal kell kialakítani.
Az első és az utolsó lépcsőfokot eltérő színnel vagy jelölőcsíkkal, három vagy kevesebb fokú lépcsőnél pedig minden fokot feltűnő módon kell jelezni.
Akadálymentes használatra szolgáló új építményben azonos belépéseket tartalmazó egyenes lépcsőkart kell alkalmazni, amely 1,80 méternél nagyobb szintkülönbséget nem hidalhat át.
A lejtők csak egyenes karúak lehetnek, maximum 2 cm-es szintkülönbség fogadható el; legfeljebb 17 cm-es szintkülönbség áthidalásánál maximum 8 %-os, ennél nagyobb szintkülönbségnél maximum 5 százalékos rámpát lehet alkalmazni.
Egy lejtőkarral legfeljebb 0,45 méteres szintkülönbség hidalható át, a lejtőkar indulásánál és érkezésénél legalább másfél méteres átmérőjű szabad területet kell biztosítani.
Több karú lejtők áttekinthetőséget biztosító mellvéddel alakíthatók ki.
A lejtőkhöz egymás felett két fogódzkodó korlátot kell felszerelni, a járófelülettől 70 és 95 centiméteres magasságban, másfél méternél szélesebb lejtőknél ezt mind a két oldalon biztosítani kell és a pihenők mentén megszakítás nélkül továbbvezetni.
A szabadtéri lejtők csapadékvédelméről gondoskodni kell, ha erre nincs lehetőség, akkor megfelelő csúszásgátló bordázattal kell készülniük.
A lejtőkarok hosszában legfeljebb 9 m vízszintesen mért hossz után - legalább 1,5 m hosszúságú - pihenőt kell beiktatni.
Ha a lejtő járóvonala törtvonalú, a töréspontoknál legalább 1,5x1,5 m-es szabad terület legyen a kerekesszék fordulásához.
Több karú lejtőnél minden második kar utáni pihenőn legalább két kerekesszék találkozásához szükséges szabad helyet kell biztosítani.
Az egy méternél hosszabb vízszintes vetületű, gyalogos közlekedés céljára szolgáló lépcsőt, rámpát, lejtőt - általános esetben is - fogódzkodóval kell ellátni.
A csatlakozó szinthez képest legalább 17 cm-rel magasabban lévő járófelületet a fogódzókon kívül megfelelő méretű lecsúszás elleni védőperemmel, a legalább 95 cm-rel feljebb lévő járófelületet pedig lecsúszást gátló korlátkialakítással vagy mellvédfallal kell megvalósítani.
A lépcső és a lejtőkar kezdetén és végén a kapaszkodók 30 cm-rel nyúljanak túl.
A kapaszkodó 4,5-5 cm átmérőjű, kör keresztmetszetű, a faltól 4,5 cm távolságra lévő, a környezethez képest kontrasztos színű markolattal rendelkezzen.
A korlát markolatán a kéz legyen végigcsúsztatható.
A csatlakozó terepszintnél 80 cm-rel magasabban lévő járófelületet legalább 95 cm magas kiesést gátló korláttal vagy mellvédfallal kell határolni, ennek a magassága minimum 80 cm-re csökkenthető, ha a felső vízszintes lezárása (pl. könyöklője) legalább 30 cm széles, vagy legalább ilyen biztonságot nyújtó, más megoldású stabil szerkezet.
Általános esetben a módosított OTÉK szerint 10 méternél nagyobb szintkülönbség esetén kell liftet létesíteni, ezen túl pedig minden olyan egynél több használati szintet tartalmazó épületben vagy önálló rendeltetési egységben, ahol az azt rendeltetésszerűen használó fogyatékos személyek az akadálymentesen megközelíthető bejárati szintről a többi szintet lépcsőn nem tudják elérni és más akadálymentes megközelítési lehetőség nincs.
Az új, akadálymentes használatra alkalmas épületeknél legalább egy olyan felvonót kell létesíteni, amely a fogyatékos személyek által is használható.
Biztosítani kell a lift lépcső nélküli elérhetőségét és az ajtaja előtt egy legalább 1,5 m x1,5 m-es szabad területet.
A vezérlő és jelző elemeit megfelelő nagyságban és magasságban, kontrasztosan kell kialakítani, meg kell oldani az emeletek akusztikus jelzését és a tapintással olvasható emeletszámozást, vizuális jelzést is.
A járó- és fekvőbetegek gyógykezelésére és ápolására, illetve idősek gondozására szolgáló építményeket hordágy, illetve betegágy szállítására is alkalmas felvonóval kell megvalósítani.
Nagy forgalmú építményekben (pl. áruházakban, bevásárló központokban, állomásokon) a személyszállító felvonó csak részben - az akadálymentes közlekedésre szolgáló felvonó biztosítása mellett - helyettesíthető mozgójárdával, mozgólépcsővel.
A helyiség bejárati ajtaja akadály nélkül legyen megközelíthető és a helyiség mérete és kialakítása - a berendezési és felszerelési tárgyakkal együtt - legyen alkalmas a fogyatékos személyek által történő használatra és mozgásra.
Ott ahol követelmény az akadálymentesség, a bejárat nem lehet kizárólag forgó-, billenő- vagy tolóajtó (automatikus üzemű és veszély esetén kézzel is megnyitható tolóajtó kivételével).
Az akadálymentes használathoz a kerekesszéket vagy más segédeszközt használók számára nemektől független illemhelyet is létesíteni kell.
Ennek mérete, berendezési tárgyainak elhelyezése és kialakítása olyan legyen, hogy biztosítsa a rendeltetési használatot, a wc-csésze minimum három irányú - szemből, oldalról, átlósan-szemből - megközelíthetőségét, valamint a helyiségben a kerekesszékkel történő 360 fokos megfordulást.
Az akadálymentes illemhely beleszámít az egyébként megvalósítandó illemhelyek számába.
Ezer fős létszám felett az illemhelyek és ezen belül az akadálymentes illemhelyek számát a tervezési program és az egészségügyi hatóság előírásai szerint esetenként kell megállapítani.
Az építmények, önálló rendeltetési egységek általános előírásai körében az OTÉK hangsúlyozza, hogy az akadálymentes használatra szánt egységek megközelítése is értelemszerűen akadálymentes kell, hogy legyen.
A tereiket, helyiségeiket, részletmegoldásaikat, berendezéseiket az akadálymentesség követelményeinek megfelelően kell kialakítani.
Olyan jelző-információs rendszert is biztosítani kell, amely az épület használatában segíti a mozgáskorlátozott, a látás- és halláskárosodott személyeket.
Az új közhasználatú építmények, építményrészek mindenki által használható részeit akadálymentesen kell megvalósítani, az építmény rendeltetésének megfelelő közszolgáltatás mindenki számára fizikailag elérhető kell, hogy legyen.
A megvalósításhoz szükséges információkat itt is a rendeltetés szerinti közszolgáltatást végző intézmény, illetve hatóság biztosítja.
Vitatott esetben az érintett minisztérium állásfoglalása a meghatározó.
Az utólagos akadálymentesítés lehetőségét az építmény és a környezet adottságai határozzák meg.
Ha többre nincs lehetőség, a részleges akadálymentesítés is elfogadható, amennyiben az adott közszolgáltatás így is mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető.
A családi ház akadálymentesítése: gyakorlati szempontok
Napjainkban már nem divat az egyes helyiségeket a padlóból kiemelkedő küszöbbel és ajtóval elválasztani.
A tágas és nyitott terek egyre trendibbek, ami nem csoda, hiszen az akadálymentes otthon mindenki számára kényelmet jelent.
Amíg fiatalok vagyunk, nem igazán gondolunk bele, mi lesz, ha nehezebben megy a mozgás.
Korunk előrehaladtával vagy bizonyos élethelyzetekben azonban problémát okozhat a lépcsőzés, a nehezen megközelíthető, naponta használt tárgyak, eszközök elérése stb.
Az akadálymentesség azt jelenti, hogy a szobák, erkélyek, teraszok, valamint a hétköznapi használati tárgyak könnyen megközelíthetőek és használhatóak legyenek.
Az akadálymentes otthon egyik fontos alapja, hogy a helyiségek ne legyenek túl zsúfoltak és könnyen átjárhatóak legyenek.
A ház bejáratánál, a teraszoknál előforduló kisebb szintkülönbség, rámpa alkalmazásával áthidalható.
Nem csak az idősek és a testi fogyatékkal élők számára fontos az akadálymentesség, hiszen az akadálymentes otthon önmagában is kényelmet jelent.
Ha a zuhanytálcát már a fürdőszoba építésénél úgy alakítjuk ki, hogy az akadálymentes legyen, akkor az nem csak a későbbiekben jelenthet előnyt, de nagyban növeli komfortérzetünket is.
Amennyiben már a ház tervezésekor tudjuk, hogy otthonunknak mindenképpen akadálymentesnek kell lennie, mert a családban nehezen mozgó vagy kerekesszékes családtag él, akkor a fürdőszobát úgy kell kialakítanunk, hogy elegendő hely legyen a széknek is, könnyen ki lehessen szállni belőle, a toalett és a fürdőkád használata is kényelmes legyen.
A konyhát eleve úgy érdemes megtervezni, hogy az kényelmes és akadálymentes legyen.
Itt fontos szempont, hogy az egyes konyhai eszközök könnyen elérhetőek és használhatóak legyenek.
Sok gyártó, már az akadálymentesítési szempontokat figyelembe véve gyártja le bútorait.
Teljesen kinyitható konyhafrontok, alacsonyra szerelhető felső szekrények, praktikusan beépíthető konyhai gépek.
Ha azt a kifejezést hallod, hogy akadálymentes, több mint valószínű, hogy valamilyen mozgáskorlátozottsággal élő személy képe jelenik meg előtted.
Statisztikák szerint a társadalom tagjainak körülbelül 15%-át teszik ki azok az emberek, akik valamilyen szempontból speciális igényűek.
A jog oldaláról nézve az egyenlő esélyű hozzáférés alapvető jognak számít, amelynek egyik kiemelt területe az épített környezetünkhöz való egyenlő esélyekkel történő hozzáférés.
A magánlakás zárt intimitásához is alapjoga van mindenkinek.
Ne gondold azt, hogy az akadálymentesítés nagyon drága dolog!
Habár a középületek, közintézmények tervezése során a törvényi szabályozásnak is köszönhetően egyre több figyelmet szentelnek az akadálymentesítésnek, a lakóingatlanok tekintetében ez a tendencia egyelőre még nem figyelhető meg.
Mi van és mi nincs egy akadálymentes lakásban?
Nem szorul különösebb magyarázatra.
Magát az épületet is meg kell tudni közelíteni lépcsőhasználat nélkül.
Ezt segítheti épített rámpa vagy elektromos lépcsőlift.
Családi háznál egyszerűbben kivitelezhető a bejutás akadálymentessé tétele, különösen akkor, ha új építésű házat vásárolnál.
A kerekesszékkel is kompatibilis, megfelelő méretű ajtók kialakítása is hozzátartozik az akadálymentessé tételhez.
A lakás akadálymentesítését tekintve a fürdőszoba kialakítása vagy átalakítása emészti fel a legnagyobb összeget.
Ugyanakkor ez a legfontosabb és egyben elkerülhetetlen teendő is.
Elengedhetetlen például a különböző, ergonomikusan speciális kialakítású, masszív kapaszkodók kiépítése.
Ehhez jönnek még a speciális szaniterek, a wc-magasító vagy az eleve nagyobb ülőmagassággal gyártott wc csésze és a zuhanyfülke megépítése.
Apróságnak tűnhet, ha nem vagy érintett, de a mindennapi életben sok múlik azon, hogy mennyire könnyedén elérhetőek bizonyos dolgok.
A 2021. szeptember 29-én hatályba lépett új szabályozás alapján a felújítási támogatás már nem csak a mozgáskorlátozott, hanem az egyéb fogyatékossággal élő - köztük látássérült - családtag érdekében elvégzett akadálymentesítési munkálattal összefüggésben is kérhető.
Az akadálymentesítés nem csak szükség, hanem értéknövelő befektetés is lehet.
Az akadálymentesítés fontossága a társadalmi szempontból
Miért szükséges akadálymentes környezet kialakítása?
A KSH adatai szerint Magyarországon 2001-ben 577 ezer fogyatékos személy élt, ami a teljes népesség 5,7%-át jelentette.
Az 1990. évi népszámlálás adataihoz képest a fogyatékos személyek száma és aránya emelkedett (1990-ben 3,5% volt), ami összefügghet egyrészt azzal, hogy a fogyatékos emberek közül többen felvállalták a fogyatékosságukat, másrészt, hogy többen felismerték egészségi állapotuk fogyatékossággal kapcsolatos jellegét.
2020-ban ez 593. 256 fő volt.
Sokan azt is mondhatnák erre, hogy a teljes népességhez képest elenyésző a fogyatékossággal élők száma.
Azonban akadálymentesítéskor nem csak a tartós fogyatékosságban élők számára alakítunk ki élhető és biztonságosan önállóan használható környezetet, hanem az időszakosan megváltozott képességű személyek számára is.
A fogyatékossággal élőkön kívül tehát az akadálymentesítés könnyebben használhatóvá teszi a környezetet a bottal / mankóval közlekedőknek, az időseknek (a 70 éven felülieknek már több mint kétharmada minősítette magát egészségi állapota miatt korlátozottnak), a babakocsit toló anyukáknak, de a csomagjukat cipelőknek is.
Így - ugyan az ép emberek gyakran észre sem veszik -, de az akadálymentes épített környezet bizonyos életkorban vagy családi állapotban, illetve balesetet követően szinte minden embert kedvezően érint.
A KSH tájékoztatása szerint az unió közös társadalomstatisztikai adatgyűjtésében szerepel az a kérdés, hogy van-e olyan betegsége, fogyatékossága, amely mindennapos tevékenységében tartósan korlátozza a megkérdezettet.
A válaszokban a felnőtt, 16 éves és idősebb népesség közel 30%-a számolt be valamilyen mértékű korlátozottságról.
Ugye ez a hányad már jelentős, csaknem a társadalom egyharmadát érinti!
Így a („Design for All” tervezés mindenkinek) elve alapján nem hagyhatjuk figyelmen kívül a környezet tervezésekor a társadalom e hányadának igényeit sem.
A fizikai akadálymentesítés elemeit a legtöbben már ismerik és jogszabályok által előírtan helyesen alkalmazzák és tervezik, ezek például: akadálymentes parkoló, rámpa, felvonó, vizes helyiségek és az akadálymentes külső- és belső közlekedés biztosítása.
Azonban nemcsak a mozgásszervi fogyatékosokra kell gondolnunk, amikor az épületeinket, környezetünket tervezzük.
Ugyan a mozgásszervi fogyatékosok alkotják a fogyatékossággal élők legnépesebb csoportját, kb. 65%-át, de figyelemmel kell lenni a többi fogyatékossággal élő csoport igényeire is.
Második legnépesebb csoport a fogyatékossággal élők között a látásszervi fogyatékos személy, akik e csoport 25%-át teszik ki.
A vakok és gyesgénlátók közlekedését és tájékozódását elsősorban megfelelő térszervezési és belsőépítészeti elemekkel tudjuk segíteni.
Tervezéskor mindig gondolni kell arra, hogy a vak ember a fezérbottal kb. 90 cm szélességben közvetlenül a talaj felett pásztáz, tehát az ott elhelyezett tárgyakat érzékeli.
A látássérültek kis látásmaradvánnyal rendelkeznek, de a kontrasztokat képesek érzékelni, ezért számukra a tájékozódáshoz a színek és tónusok jelentenek információt a térben.
A mozgásszervi és látásszervi fogyatékosokon kívül akadálymentesíteni szükséges a környezetet a hallássérültek, az értelmi képességükben korlátozottak, valamint az autisták számára is, az ő kisebb népességük ellenére.
Egy kis faluban élő mozgáskorlátozott sorstársunk mondja ki a szomorú helyzetéről a záró mondatokat:„Közlekedési baleset következtében lettem kerekes székes.
Nehéz úgy élnem a mindennapokon, hogy el vagyok zárva a lehetőségektől.
Például attól, hogy munkába járjak, mert, ha akadálymentes lenne a közlekedés, még talán bírnék dolgozni is.
Így viszont nyomorultan érzem magam, de nem pusztán a fogyatékosságom miatt, hanem azért, mert a rokkantsági pénzem és a fogyatékossági támogatásom arra sem elég, hogy a rezsit és az egyéb kiadásaimat fedezni tudjam.
Szerettem volna, hogy akadály-mentesen esetleg visszamehessek a munka világába, de az én életemben erre már nincs túl sok remény.
Pénzem, pedig arra nincs, hogy egy akadály-mentes városba költözhetnék.
Így aztán, végül, már csak a kérdésem maradna: Azok a döntéshozók, akik azt szeretnék elérni, hogy minél több megrokkant ember dolgozzon, hogyan gondolták azt, hogy akadály-mentesítés nélkül is vissza lehet menni a munka világába, például egy kicsi faluból?”
Elképesztően gyors TANULÁS - A Feynman technika
tags: #akadalymentesites #muszaki #leiras #csaladi #haz