Ilka utca epitkezes: zöld felületek és közösségi kertészkedés a Budapest100 idei tematikájában
Idén 15. alkalommal rendezi meg a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) a Budapest100 fesztivált. A programsorozat, amely eredetileg a főváros százéves házait volt hivatott bemutatni, 2016-ban váltott irányt. Mivel az első világháború alatt kevés új ház épült, azóta minden évben valamilyen tematika, nem pedig a kor mentén szervezik a fesztivált. Idén a városi zöldfelületek vannak a fesztivál fókuszában.
A szervezők célja, hogy ráirányítsák a figyelmet a városban, a közvetlen környezetünkben megtalálható zöldfelületek fontosságára, amelyek javítják a levegőminőséget, csökkentik a hőszigetek negatív hatásait, és megőrzik a növény-, állat- és rovarvilág sokszínűségét. A nagy közparkok mellett a lakókörnyezetben is szükség van a növénytakaróra, ezért idén elsősorban olyan házak várják a látogatókat május 24-25-én, ahol hangsúlyos a természet megjelenése.
A bejárásról és a helyszínekről
Sajtóséta keretében mutattak be pár helyszínt, így kapott betekintést a HVG is. Zuglóban kezdődött a bejárás az Ilka utca 30. szám alatti házban. A lakóközösség már több mint tíz éve zöldíti az udvart, miután a kert rossz állapota súlyos talajproblémákat okozott a lakásokban. Egy szakértői javaslat betonozást adott volna, de a költségek miatt alternatív megoldást kerestek, amelyhez Mol és az Ökotárs Alapítvány közös kertzöldítési pályázata nyújtott lehetőséget.
A pályázat részeként a ház félmillió forintot nyert, továbbá kerttervező szakemberrel történő konzultációra is lehetőségük nyílt. A lakók azóta saját idejüket és energiájukat áldozva zöldítik a kertet, amelyben fák, bokrok és a körfolyosón futó vadszőlő zöldell. A vadszőlő ráadásul hosszú időre, egészen decemberig fenntartja leveleit. Muhari Rita, a ház egyik lakója szerint ez a kezdeti összeg és a tanácsadás is kiemelten hasznos volt, és a projekt végén a környezeti hatás is pozitív lett: számos lakás felértékelődött a zöld környezet miatt.
Az Ilka utca 30. mellett Király utca 28. szám alatti társasház is zöld övezet. Itt mindig is nagy hangsúlyt helyeztek a zöldfelületek gondozására, és a lakók aktívan részt vettek a kert fenntartásában. A kertben magasodó fenyő egykor karácsonyfaként szolgált, amelyet kiültettek, most pedig a kert legmagasabb eleme. A Király utca kerületi kertészkedésben is példamutató; a lakók heti több órát öntöznek, mert a turistákkal zsúfolt bulinegyed hatására a gondozás iránti elköteleződés folyamatosan csökken.
A Kis Diófa utcában található Kisdiófa Közösségi Kert szintén részt vesz a fesztivál programjában. Ez az önkormányzati telken létrejött kert tíz év körüli történetre tekint vissza, és a projekt vezetői hangsúlyozzák, hogy a belvárosi kert szemléletformáló szerepet is betölt. A parcellák száma véges, a várólista hosszú, de a kezdeményezés üzenete több helyre eljut: aki itt gazdálkodik, továbbviszi a szemléletet rokonokkal, barátokkal és ismerősökkel beszélgetve.
Művészet, kert és épülettörténet összekapcsolása
Az idei fesztivál a zöldfelületek mellett a művészetre is kiterjeszti a hatáskört. A Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény például a Budapest100 keretében is megnyitja kapuit, és közösségi kertészkedés mellett interaktív programokat kínál: mozaikozás, növényhatározó, valamint épülettörténeti séták és tematikus tárlatvezetések várják az érdeklődőket. A megnyitó egyik kiállítása bemutatja Róth Miksa növényi motívumok iránti vonzódását, amely a természetet gyakran megjeleníti az ablaküvegeken és mozaikokon is.
Róth Miksa munkáiban a természet fontos szerepet játszott. Legismertebbek a festett ablaktáblák, de a művész saját alkotásain is gyakran feltűnnek növényi motívumok. Ennek egyik példája a kandalló, amely ma is megtekinthető, és emlékeztet a természet és az iparművészet összefonódására.
A fesztivál a közösségi kertészkedés és a környezeti ismeretterjesztés mellett városi zöldfelületek hosszú távú fenntartására is rámutat. A lakók közösségi részvétele, a pályázati források felhasználása, a tervezési és kivitelezési folyamatok közös koordinálása mind hozzájárul a fenntarthatósághoz. Bár egyes beruházások zajjal és porral járnak, a közösség összefogása ellenállóbbá teszi a lakóközösségeket és növeli a városi zöldfelületek érdekérvényesítését.
Építészeti és városképi megfigyelések az Ilka utca környékén
Az Ilka utca és a Gizella utca tömbjei folyamatos átalakulásban vannak. Az egyik épület 2004-ben kezdődött történethez kapcsolódik: egy korábbi engedélyezési terv után ban ben változtatásokkal és módosításokkal alakítják ki az irodaházat. Az utcában a homlokzatok anyaghasználata, a nyílászárók és a tetőkialakítás révén a 19. századi városépítészet hagyományaihoz kapcsolódó esztétikát idézve modern funkciókkal ötvöző megoldások jelennek meg. A tervezők célja, hogy a későbbiekben is könnyen kapcsolódó épületek illeszkedhessenek a környező intézmények és zöldterületek karakteréhez.
A beruházás példája alapján érdemes megvizsgálni a fenntarthatóság és a városi életminőség összefüggéseit: a zöldfelületek megőrzése mellett a zaj- és rezgéscsökkentés, a közösségi részvétel és a transzparens érintkezés a környéken élőkkel mind hozzájárulnak a jó városi gyakorlatokhoz.
Részletek és gyakorlati információk
A fesztiválhoz kapcsolódó események közé tartozik a közösségi kertek megtekintése, interaktív programok és épülettörténeti séták. Május végén közel nyolcvan helyszín várja a látogatókat a Nyitott Házak hétvégéjén, és a legtöbb program elérhető a Budapest100 honlapján. A kilátogatók megismerhetik a zöldítés és a fenntartható városi élet különböző formáit, a lakóközösségek sikeres példáit és a történelmi épületek közvetlen környezetének átalakulását.
Az Ilka utca 45. szám alatti beruházás kapcsán a környékbeliek és önkormányzati szervek közötti panaszkezelés továbbra is folyamatban van. Az építkezés rezgései és a porhatás sok érintettet érint, de a közösség igyekszik a kommunikációt és a dokumentációt folytatni a hatóságokkal annak érdekében, hogy a zajhatások mérséklődjenek és a lakók élete ne szenvedjen többet.
Az Ilka utca és a környező területek történetei összegzik a fesztivál célját: bemutatni, hogyan válhat a város élő, zöld és közösségi tér az emberek hétköznapjainak részesévé, miközben megőrzik az épített környezet történeti értékeit és előremutató, fenntartható megoldásait.